Gyöngytan II: csehek és osztrákok

Ahogy az előzőekből  is kiderült az ún. apró gyöngyök területén a japánok viszik a prímet. De a gyöngyfűzéshez más típusú gyöngyöket is felhasználunk, melyek gyártásában még mindig Európa a vezető. A kontinensen belül is két hozzánk közel álló ország: Csehország és Ausztria azok, amelyek gyárai gyönyörű gyöngyeikkel hozzá járulnak munkánkhoz.

A cseh üveggyöngy gyártás

A cseh üveggyöngy készítés egészen a XVI. századig nyúlik vissza, csúcspontja pedig az II. világháború előtti időszakra tehető. A központ akkor és ma is Jablonec nad Nisou volt. Rengeteg apró manufaktúra működött a városban közülük is a mai napig kiemelkedő az 1915-ben alakult Preciosa. A II. világháború után bekövetkezett államosítások azonban megtörték a fejlődést, és az iparág csak a ’60-as években tért magához. A terület ma már visszaszerezte vezető szerepét az üveggyöngy gyártás világában, és minőségben már a Swarovski céggel is felveszik a versenyt.

A cseh gyöngytípusok

Elöljáróban annyit, hogy a leggyakrabban használt típusokat fogom felsorolni. A különlegesebb formájúak (farafell, hexagon stb.) most kimarad. A későbbiekben, ha egy minta miatt előkerülnének, ejtek róluk szót.

Kása:

A japán mellett legtöbbször használt kása típus. Ára kicsit kedvezőbb mint a japáné, bár színei kevésbé élénkek. Az utóbbi időkben viszont a csehek is ráébredtek arra, hogy a japán kása gyártás elhúzott mellettük, így ők is egyre nagyobb színválasztékkal vannak jelen a piacon. Egyre több árnyalatban lehet kapni matt gyöngyeiket is. Apróbb méretkülönbségek tapasztalhatóak a japánnal szemben (például  a Preciosa gyárnak nincs 15/0-s gyöngye). A legtöbbször használt és külön nevet is kapott gyöngye 13/0-s melyet Charlotte-nak neveznek, bár ma már ez összefoglaló neve lett a cseh kásának. Tehát ha egy mintaleírásban ezzel találkozol, akkor tud, hogy az a minta cseh gyönggyel készül. További különbség a japánnal szemben, hogy a csehek a gyöngyök széleit is metszik egy kicsit, ezzel növelve a fénytörés felületét.

Csiszolt:

Itthon helytelenül terjedt el ez a megnevezés, pontosabb lenne a fazettázott gyöngy kifejezés. Ezek a gyöngyök úgy készülnek, hogy az üveget magas hőfokon formára préselik, majd tűzzel polírozzák, ezt követően kapják meg bevonataikat. (A különböző bevonatokról a következő bejegyzésben lesz szó.) 2-től 22 mm-es méretig kaphatóak. A leggyakrabban használt méretek a 3, 4 és 6mm-es. Áruk jóval kedvezőbb az ólomkristályoknál, és általában helyettesíthetőek is azokkal, így kezdőként ideális választás. 3mm-es változata 5 Ft/db ártól, 4mm-es 8Ft/db a 6 mm-es 10 Ft/db-tól kapható, de általában több darabos csomagokban árulják.

Cseh tekla (imatation pearls)

A tekla gyöngyök angol nevükben is mutatják miről van szó. Bizony ezek az igaz gyöngyök másolatai. Szándékosan írok másolatot, és nem hamisítványt, mert ma már túlnőtt eredeti célján és a gyöngyfűzők legkedvesebb és egyik legszebb barátja lett. Az alap itt is a formává préselt üveg, mely egy ún. tekla mázat kap, melynek összetétele természetesen ipari titok. Annyit mindenesetre lehet tudni, hogy fényét a máz alapját adó halpikkelyek adják.

Az igazi tekla gyöngyök a máz miatt nem átlátszóak. Két fajta változatuk van: fényes és teljesen matt. Persze ma már vannak különböző felületűek is, de az igazi klasszikus teklák sima felületűek. 4 és 16 mm között gyártják, darabra szintén ritkán lehet venni.

Lámpagyöngyök

Az igazi kézműves gyöngyök. Az alkotó gázzal működő égő felett egy (ma már) műanyag csövecske köré üveget olvaszt, és ennek a folyamatnak a során alakítja ki a gyöngy formáját, melyet további üveggel díszíthet. Készítéséből adódóan nincs két egyforma gyöngy, viszont pont az eljárás miatt ezek a legdrágább gyöngyök. Egy darab a több száz forintos árat is elérheti. Ha cseh lámpagyöngyöt keresel használd a bohémiai lámpagyöngy kifejezést.

Preciosa - versenyben a swarovskival. 

Ún. Machine Cut Bead- vagyis gépi csiszolású gyöngy. Ezeknek a gyöngyöknek (ahogyan a swarovski kristályoknak is) ólomüveg az alapja. Az üveg pontos összetétele ipari titok, összetétele  és a vágások által létrehozott fénytörés adja ezeknek a gyöngyöknek a különleges ragyogását. Az elmúlt évek során a Preciosa gyár olyan magas szintre fejlesztette technikáját, hogy csak szakavatott szem képes megkülönböztetni a Preciosa gyöngyöt a Swarovskitól. Ára viszont a mai napig alatta van a Swarovskiénak, szóval, aki olcsóbban szeretne csillogó ékszert nyugodtan válassza a Preciosát. Ma már a magyar boltok is egyre nagyobb választékban tartanak belőlük. Áruk 15-20 Ft-tól indul, mérettől függően (3 és 4 mm-est használunk legtöbbször).

Swarovski

A Swarovski mindenki számára egyet jelent a csillogással, a luxussal. Kevesen tudják, hogy Daniel Swarovski Csehországban látta meg a napvilágot, Bohémiában, az üveggyöngyök hazájában. Apja szlovák származású üvegmetsző volt, aki egy kicsi manufaktúrát birtokolt. Daniel így beleszületett a szakmába. 1892-ben szabadalmaztatta azt a gépet, mely a kézi csiszolásnál sokkal pontosabb munkát végzett. 1895-ben alapította meg gyárát az osztrák Wattensben, és ekkor indul hódító útjára a Swarovski kristály. 1956-ban fejlesztették ki az AB (Aurora Borealis) bevonatott, mely azóta is a legnépszerűbb swarovski bevonat. A Swarovski cég nem csak a divatiparban tevékenykedik,  csiszolási technikájuk sokféleségének köszönthetően, ma már jelentős erőt képviselnek az optikák piacán is. Mindemelett saját ékszer kollekcióval is rendelkeznek, de nem felejtkeztek el az alkotókról sem. A Swarovski Elements a mai napig újabb és újabb termékeket dob a piacra.

Mi gyöngyfűzők 2 terméküket használjuk legtöbbször:

Swarovski gyöngyök:

Legtöbbször a bicone változatot, vagyis a „kúpos” formájút. Ez 2,5 mm és 6mm közötti nagyságban lehet kapni. Amiből érdemes többet venni az a 3 és a 4mm-es. Ezeknek darab ára 25 Ft-tól indul. A legtöbb mintához elég 20-30 darab, vagy kevesebb, de vannak igazi „swari zabáló” minták. Az áruk miatt nagyon át kell gondolni, hogy megéri-e a befektetést, főként, ha eladásra szánjuk az ékszert. Én egy kicsit visszafogottabb Swarovski felhasználó vagyok, és a kevesebb néha több elvet követem, de ez egyéni ízléstől függ. 

A másik széles körben használt termék a rivoli.  És akkor itt gyorsan szót ejtek a rivoli és kaboson közötti különbségről. Nem másról van szó, mint a csiszolás „mintájáról” a rivoli a klasszikus kúpos formájú, még a kaboson nagyobb méretű kövek esetében és a különböző formák (pl:navette)  alkalmazzák, és a közepén „laposra” van csiszolva. A képen jól látható a különbség.

 A felső a rivoli, az alsó a kaboson. Mivel itthon nem folt kaboson csiszolású Swarovskim, ezért a képet  a netről szereztem.

Külön fém foglalatot is lehet hozzájuk kapni, és annak segítségével lehet őket befoglalni, ez különösen a Biloba típusú ékszerekre jellemző (lesz róluk szó!), de önmagában peyote vagy RAW technikával is befoglalhatóak (erről is lesz szó).

Áruk nagyon különböző, függ a mérettől és a bevonattól is. Kisebb méretűeket már 250 Ft-tól is lehet kapni, de egy különlegesebb, nagyobb darabért 1000 forinton felül is elkérnek.

Meg kell még említeni, hogy a Swarovski is gyárt tekla gyöngyöt. Ám ára jóval magasabb a cseh teklánál, és Magyarországon egyelőre nem terjedt el, inkább netes boltokban szerezhető be. Össze hasonlítás képppen: egy cseh 8 mm-es tekla átlag ára 15-20 Ft/db körül van, egy Swarovskié ugyan ebben a méretben 45-55 Ft/db áron mozog. Persze egyéni ízlés dolga eldönteni megéri-e a különbözet, de kezdőknek tökéletes a cseh tekla (Én is azzal dolgozok).

Alapfogalmak:

Apró gyöngyök: más néven kása gyöngy. Általában kerek formájú gyöngy. A legkisebb méretű gyöngyök, melyet önmagában is használunk különböző technikáknál, de akár alapként is más nagyobb gyöngyökhöz.

Preciosa: 1915-ben Jablonec nad Nisouban alapított üveggyöngy manufaktúra. Ma az egyik legnagyobb cseh üveggyöngy gyártó cég.

Fazettázott gyöngy: más néven csiszolt. Préselt üveggyöngy, melyet tűzzel pollíroznak, és ezt követően speciális bevonattal látják el.

Tekla gyöngy: gömb alakú üveggyöngy, meyl különleges felületeét az ún. tekla máznak köszönheti.

Lámpagyöngy: speciális gáz égő felett üvegből készített gyöngy, melyet a mai napig kézzel gyártanak.

Preciosa gyöngy: a Preciosa cég ólomüveg alapú kristálygyöngye, mely speciális összetételének és a precíz gépi csiszolásnak köszönhetően nyeri kivételes ragyogását.

Swarovski: Daniel Swarovski 1895-ben alapított üvegcsiszoló üzeme, mely ma már jelentősen túl nőtte eredeti célját.

Bicone: speciális kúp alakúra csiszolt Swarovski gyöngy

Swarovski Elements: az „alap” Swarovskikkal foglalkozó „részleg”. Vagyis a swarovski gyártás azon területe, mely a divat ipart szolgálja ki.

Rivoli és kaboson: befoglalásra szánt Swarovski kövek

Színek

Végre elhárultak a technikai problémák, így igyekszek rendszeresen posztolni. Az előző bejegyzésben ígértem, hogy szót ejtek a gyöngyök színtartósságáról.


Elsőként felmerül az, hogy miért kell erről beszélni. Ha körülnéztek a különböző gyöngygyártók oldalain, kiderül, hogy a legtöbb gyöngyük "bevonatos". Vagyis az alap fekete, esetleg fehér gyöngy egy bevonat által kapja meg a színét. Ez viszont kopik. A szerencsénk az, hogy különböző mértékben. (van olyan ékszerem, amit évek óta hordok - és nem kímélem - de a színét még nem veszítette el). A neten rengetek táblázat van erre nézve, a link listában is találsz. Ezeket jó ha szemelőt tartod gyöngyvásárlás esetén, mert a webboltok nem szokták erre felhívni a figyelmet.

Magyar nyelven ez a legjobb: Színtartósság

Amire mindig figyeljünk!!!! Akár magunknak, akár másnak készítjük az ékszert, tartsuk szemelőt, hogy ezek nem nemesfémek, és nem ásványok, vagyis ne áztassuk őket vízben, szappan, tisztítószer és egyéb vegyszer pedig ne érje őket! Ezeket az ékszereket nem strandolásra találták ki, és a szolárium se tesz nekik jót. Ezt el kell fogadni.

Saját tapasztalatom szerint azokkal a gyöngyökkel nagyon kell vigyázni, melyek élénk matt színűek vagy galvanizáltak. Ha tanulmányozzátok a belinkelt táblázatot, akkor azt láthatjátok, hogy azok a gyöngyök, melyeknek a közepe van színezve, erősen kophatnak. Ennek oka az, hogy fűzésközben a tű pont ezt a réteget "piszkálja", így csak akkor válasszunk ilyet, ha 1-2x haladunk át ugyanazon a gyöngyön.


Nem kell megijedni azoktól a gyöngyöktől, amelyek könnyebben kopnak. Csupán néhány dolgot szemelőt kell tartani. Az ilyen gyöngyök tökéletesek alkalmi ékszernek. Ezeket ritkábban hordjuk és amúgy nagyobb odafigyeléssel tároljuk őket. Gondoljunk arra, hogy a nagymamától örökölt ékszert se dobjuk be a táskánk aljába, hogy egy hét múlva találjuk meg miközben zsebkendő után kutatunk.

A másik kérdés, ami most előjön, az maguknak a gyöngyöknek a tárolása. Ma már számtalan dobozt és tárolót lehet kapni, amit külön nekünk gyöngyösöknek gyártanak. Bevallom őszintén, nekem nincs ilyenem. Mikor elkezdtem én is beszereztem néhány szortimentet, de ma már azokat se nagyon használom. Általában a gyöngyöket meghagyom a kis tasakjaikban, és néhány műanyag dobozkába szedek ki abból, amivel éppen fűzök. Persze, ha valaki rá akarja szánni a pénzt, akkor tegye nyugodtan, de előbb utóbb betelik a doboz, vagy csak 20 db gyöngy marad, kellene a hely a másiknak, vagyis egy állandó pakolászás kezdődik. Én ezt így oldom meg.

Következő alakalommal a Swarovskikról és a csiszoltakról lesz szó.

Gyöngytan 1.

Aki lánynak született, élete során minimum egyszer fűzött gyöngyöt. Ez persze legtöbbször annyit jelentett, hogy különböző színű és méretű gyöngyöt valamilyen cérnára felfűzött, aztán megcsomózta, jobb esetben kapcsot is kötött rá. Nincs ezzel baj, sőt! Néha előkerülnek ilyen ékszereim, vagy éppen nagymamám őrizgeti és mutogatja, látod lányom már akkor is milyen ügyes voltál! Akkoriban olcsó indiai vagy koreai gyöngyöt, jobb esetben cseh gyöngyöt kaptunk.

Első :D

Miért is jött létre ez a blog? Kicsit messziről indítom a választ. Nagyjából 3 évvel ezelőtt arra gondoltam, hogy felhasználom az évek alatt összegyűlt gyöngyeimet. Mivel hastáncos vagyok nagyon sok ruhát készítettem magamnak, de mindig túl sok gyöngyöt vettem, így rengeteg összegyűlt belőlük. 

Elkezdtem nézelődni a neten és megláttam azokat a csodákat, melyeket magyar és külföldi lányok fűztek. Csak ültem a gép előtt és csodálkoztam, hogy az elmúlt évek alatt milyen fejlődésen esett át a gyöngyfűzés. Persze amint felocsúdtam vettem is elő gyöngyeimet, ráböktem egy mintára és neki kezdtem. És jött a csalódás. Nem sikerült, sem az első sem, a tízedik próbálkozásra. 

Nem értettem. Neki láttam a minta fordításának (persze, hogy nem egy magyart néztem ki), és aztán se értettem. De hát olyan kása gyöngy kell hozzá, ami nekem is van! Tovább olvastam, és kiderült a nagy igazság: nem, egyáltalán nem olyan. Sőt! Azok a gyöngyök, amik nekem itthon voltak, messze nem feleltek meg annak a minőségnek, amely ezekhez a mintákhoz kellettek. 

Körülnéztem magyar oldalakon is, találtam néhány fővárosi boltot, ahol árulják ezeket a toho, delica, miyuki nevű „izéket”. Összekötve egy kirándulással bementem egy ilyen boltba és egy egész havi ösztöndíjamat hagytam ott. Megérte! Azon a tavaszi napon elindult az őrület, amely ahhoz vezetett, hogy ma már ez a hivatásom. Mondtam, hogy kicsit hosszú leszek! :D

Szeretném átadni ezt a tudást, azoknak, akiknek nincs pénzük vagy idejük, vagy lakóhelyükön nincs oktatás, de szeretnének alkotni, akár maguknak, vagy a későbbiekben ajándékozásra, eladásra. Az alapoktól mutatom be ezt a technikát. Igyekszek minden leírni, hozzáadni a saját tapasztalatomat, összeállítani egy gyöngyös szótárat, hogy a külföldi mintákkal is boldoguljatok. Nagy munka lesz, és a türelmeteket kérem hozzá. 

Ha kíváncsiak vagytok a munkáimra, nézegessétek a blogomat, facebook oldalamat, így talán könnyebb lesz eldönteni, hogy érdemes-e „rám hallgatni”.

Remélem, sokatoknak segítek!